Domov/Home
REGIÓNY SLOVENSKA - Abov - Hont - Horehronie - Podpožanie - Dolné Pohronie a Poiplie - Šariš  - Spiš  

Régiónkról



Gömör megyét írásos formában 1209-ben említik először. A megye központja a gömöri királyi vár volt. Kishont megye eredetileg Hont megyéhez tartozott, bár közöttük feküdt Nógrád- és Zólyom megye is. Kishont területe a 17. század végén önálló területi jogokat kapott. A tatár támadások elleni védekezés céljából a 13. században kővárakat emeltek a megye területén. A későbbi harcok során a berzétei (Brzotín), derencsényi (Drienčany), gömöri (Gemer), ajnácskői (Hajnáčka), várgedei (Hodejov), rimaráhói (Hrachovo), jolsvai (Jelšava), maginhradi (Magingrad), pelsőci (Plešivec), rákosi (Rákoš), rozsnyói (Rožňava), serkei (Širkovce), stítniki (Štítnik), tisolci (Tisovec) és nagybalogi (Vežký Blh) várak elpusztultak. A térség aranykora a 14. század közepétől a 16. század elejéig tartott. A városokban és a vidéki településeken gazdag díszítésű, gótikus stílusú templomok épültek, amelyek közül több templom máig is fennmaradt, ezek az ú.n. Gótikus út állomáshelyein tekinthetők meg. A Gótikus út az utak mentén és a községekben elhelyezett, barna színű táblákkal van jelölve. A térséget nagy mértékben sújtották a 16. és 17. századi törökellenes harcok és a rendi felkelések. A 18. században Gömör a reformáció egyik bástyájává vált. Ebben az időszakban evangélikus középiskolák keletkeztek, amelyekben a kultúra sok jeles személyisége és számos hazafi tett szert magasfokú műveltségre. Az első Gömör-Kishont megye 1786-ban keletkezett, a második pedig 1803-tól 1922-ig létezett. A megye adminisztratív központja Rimaszombat (Rimavská Sobota) volt. Gömör térsége, tekintettel az egyedülállóan szép természeti környezetre és az értékes műemlékekre az utóbbi időben az idegenforgalom terén jelentős fejlődésnek indult. Amennyiben Ön kedveli a természetet, a történelmet, vagy a régmúlt remek építészeti alkotásai iránt érdeklődik, ha kerékpáron, vagy lóháton szeretné bejárni a környező vidéket és érdeklődik a nyári vagy a téli turisztika iránt, keresse fel Gömört, és fedezze fel annak szépségeit és látnivalóit.

Felső Gömör

Felső-Gömör – a Szlovákia délkeleti részén elterülő tájegység természeti és turisztikai érdekesség. A múltban a Gömör-Kishont vármegye részét képezte, ma ez a terület a Kassai Önkormányzathoz és a Rozsnyói járáshoz tartozik. Felső-Gömör déli részét Közép-Európa legnagyobb kiterjedésű kopár fennsík-jellegű területe, a Szlovák-karszt Nemzeti Park képezi (361,65 km2). A Magyarországon található Aggteleki Nemzeti Parkkal egy egészet alkot. A karsztjelenségekben – töbör, karrmező, barlang, zsombolyok, kanyonok - gazdag terület jellegét mély karsztvölgyek és szurdokvölgyek egészítik ki. A Szlovák-karszt legvonzóbb természeti érdekességei közé tartozik az impozáns Szádelői-völgy, a 101 méter mély Csengő-lyuk zsomboly, a Szilicei jégbarlang, a Domicai barlang, a Mártonházai (Ochtinai) aragonitbarlang, a Gombaszögi barlang. Felső-Gömör azonban az aránylag kis területen található nagyszámú jelentős történelmi műemlékei, emlékművei révén is felkelti az érdeklődők figyelmét. Itt említsük meg Rozsnyó (Rožňava) történelmi magját, Krasznahorka várát, Krasznahorkaváralja Andrássy-mauzóleumát és képtárát, a Betléri kastélyt, a középkori templom romjait Lucskán (Lúčka), a gótikus stílusban épült pelsőci (Plešivec) és csetneki (Štítnik) evangélikus templomokat vagy akár a Tornai vár romjait. E jellegzetes táj ilyen és más hasonlóan elbűvölő tájain fogja Önt jelzett turistaösvények, útvonalak és kerékpárutak sokasága kalauzolni.

Ne várjon tovább! Látogasson Gömörbe és fedezze fel annak érdekességeit és szépségeit.



Print/Tlači